[2-1]
Tea áztatási idő
ideális áztatási idő
Fekete tea: 3-5 perc
Ízesített fekete tea: 3 perc
Darjeeling: 2-4 perc (90-100 fokos vízben, de mások a 80-85-re esküdnek)
Kínai zöld tea: 2-3 perc (80-85 fokos vízben)
Japán zöld tea: 1-3 perc (60-75 fokos vízben)
Ízesített zöld tea: 2-3 perc (a vízhőmérséklet attól függ, hogy a zöld tea kínai vagy japán)
Fehér tea: 2-3 perc (80-85 fokos vízben)
Oolong: 1-3 perc (kb. 90-95 fokos vízben)
Gyümölcs tea: min. 8 perc, de nem tud túlázni. (kb. 90-95 fokos vízben)
Gyógyteák: van, ahol 5-10 percet mondanak, de ez változó. Egyes füveket talán jobb addig áztatni, amíg iható hőmérsékletű nem lesz a tea.
Mate: 3-5 perc - máshol 5-10 perc
Rooibush: 5 perc kb. elég, de csersav híján nem lehet túláztatni.
Honeybush: 5-7 perc, ezt sem nagyon lehet túláztatni.
Ginkgo: 5 perc
|
Tea fajták
Tea néven rendszerint különböző főzeteket értünk a teacserje szárított leveleiből. Különböző fajtái és feldolgozási módjai révén a tealevelekből egészen különleges teákat kapunk. Ezek sok tulajdonságukban ugyan különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy zamatos, illatos, serkentő hatásúak.
A tea melegségével és könnyedségével serkenti az egész testet és frissíti az elmét. A tea őshazája Kína és India ahol az emberek már több ezer éve isznak teát. A tea ivás az emberiség egyes időszakaiban és egyes kultúrákban különösen fontos szerepet kapott. Japánban még ma is szertartásos keretek között fogyasztják a zöld teát. Angliában pedig fontos kisérője a teázás az étkezéseknek és a társasági életnek.
Európa a XVII. században ismerte meg a teát, amikor az első szállítmány megérkezett egy holland vitorláson. A hosszú szállítás miatt sokáig luxuscikknek számított, majd a XVIII. század során vált olcsóbbá, és nőtt meg a népszerűsége is.
Hogyan készül a tea?
a tea gyártási folyamata fajtánként eltérőek lehetnek, de általában négy szakaszból állnak: hervasztás, fonnyasztás, fermentáció (erjesztés), szárítás. Ezután történik a tealevelek válogatása és minősítése.
Teafajták
A teafajtákat, több szempont szerint lehet osztályozni. A tealevelek utómunkálatainak figyelembevétele alapján (fermentációs folyamat lezajlása szerint), öt nagy teafajtát lehet meghatározni.
fehér tea
sárga tea
zöld tea
vörös tea
fekete tea
Fehér tea
Kínában a fehér tea Imperial néven is ismert, azaz: császári, mivel a fehér tea fogyasztása több, mint ezer évig csak a császárok kiváltsága volt. A fehér tea természetes antioxidáns tartalma a zöld teában található mennyiség kétszerese. Ezek közömbösítik a káros szabad gyököket, s ez által gátolja a sejtek öregedését. A fehér tea rákmegelőző hatású, mivel flavonoid tartalma megakadályozza a sejtburjánzást. A rendszeres fehér tea fogyasztók ritkábban kapnak szívinfarktust, kisebb mértékben szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben. Vérnyomáscsökkentő hatású, továbbá koleszterincsökkentő és érelmeszesedést gátló.
sárga tea
A sárga teák nem fermentáltak és nevüket a kész főzet színéről kapták. A sárga teát véletlenül fedezték fel a zöld tea készítése közben. Észrevették, hogy ha a leveleket gyúrás és csavarás után nem szárítják meg idejében, akkor sárga színt vesznek fel. Tehát előállítása nagyon hasonló a zöld teákéhoz, egy kis lépésben mégis különbözik. A sárga teák esetében fonnyasztás fázisa kimarad, helyette egy rövid sütési folyamat következik. Ezzel megakadályozzák a gyors fermentációt.
Zöld tea
A zöld tea készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos/aranyzöld színű zöld tea. A zöld tea anyagcsere-serkentő, s így zsírégető hatású. Nem véletlen, hogy Kínában és Japánban nem csak italként fogyasztják a tea zöld fajtáját, de ételekbe keverve csökkentik általa az elhízás veszélyét. A zöld tea minnél öregebb annál értékesebb, többnyire tömbökben vagy golyó formájában kapható. Feldolgozása alatt több lépésben párolják ettől lesznek a levelek csavartak és sodortak, a cél víztartalom kivonása a levelekből. Ezzel az eljárással megmaradnak a természetes enzimek (polifenol) és antioxidánsok, melyek a fermentálással károsodnának, elvesznének.
Vörös tea
A vörös tea részlegesen van erjesztve, fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben. A vörös teák tónusában sötétbarna vagy sötétvörös színű, erős átható aromájú tea. A vörös tea készítésekor a fermentációs folyamatot félbeszakítják, amikor a tealevél közepe még fermentálatlan, de a végei már teljesen fermentáltak. A vörös teák nagy részét Indiában
Fekete tea
A fekete tea egyfajta erjesztett tea, amely zöld teából készül. A különbség nem csak felszíni. A betakarítást követően, az erjesztés során a levelek kémiai reakción mennek keresztül, oxidálódnak. A fekete tea ízében már a nevéhez méltó, az első csésze rendkívül keserű, mintha gyógyszert innánk, a következőek már kevésbé erősek. A fekete teák megkülönböztető jegye tehát, hogy szinte kortyonként változik az íze, ugyanakkor egy hűvös és állandóan keserédes ízt hagy maga után.
Tea készítése
A teát úgy készítjük, hogy a vizet kezdődő forrásig melegítjük, a hosszabb forralás ugyanis nem előnyös. A hosszú ideig forrón tartott ún. bojler-víz kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét. A főzésre szolgáló edényt sohase használjuk más célokra, csak tea főzésére. Legjobb a porcelánból készült kanna vagy jénai üvegből készült, ill. zománcozott teáskanna. Alapvető szabály, hogy a teát sohasem szabad főzni, forralni, hanem csak forró vízzel leönteni. A teáskannába beleszórjuk a teát, amelyet kevés forró vízzel leöntünk, hogy a tealevelek szétnyíljanak. Csak ezután öntünk hozzá a többi forralt vizet, majd a kannát lefedjük, és 3-5 percig állni, kilúgozódni hagyjuk, azután leszűrjük, és felszolgáljuk. A hosszabb ideig tartó állás, kilúgozódás nem előnyös, mert túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből.
http://www.solampas.hu/teavilag-tudastar ,it sokal töb van
|
[2-1]
|